Egészséges világítás

Mióta megjelent az emberiség a földön, megszoktuk a napfényt nappal valamint a sötétséget éjszaka. Százhúsz évvel ezelőtt a legtöbb ember napja számottevő részét kint a napfényben, munkával töltötte, majd sötétedés után aludni ment. Azonban ma a legtöbb modern nyugati életstílusú ember bent, mesterséges fényben dolgozik, napnyugta után pedig felkapcsolja a világítást, hogy tovább tudjon ébren maradni.

Az emberek sokáig csak tűzzel, fáklyákkal vagy gyertyákkal világítottak, később olajlámpákkal, majd megjelent a petróleum és a gáz, végül megszokták az első égők fényét is, melyekben az elején csúnyának látták magukat. Számtalan fejlesztés után elfogadták a fénycsöves világítást is, ami eredetileg inkább a horror jelenetkehez volt megfelelő. Jelenleg az erősebb izzókat kötelezően lecserélik kompakt fénycsövekre, melyeknek fénye sok ember számára kellemetlen, így kerül az előtérbe a világítás minőségének kérdése.

Profesor Hollwich már a nyolcvanas években rájött, hogy a váró teremben lévő betegeinek csökkent a stressz hormon szintje miután a közönséges fénycsövek helyett beszereltetett jobb színvisszaadással rendelkező fénycsöveket. Az ő érdeme volt, hogy a korábban említett fénycsöveket a német egészségügyben betiltották.

Jelenleg képesek vagyunk előállítani olyan fénycsövet, melynek fénye 98%-ban hasonlít a napfényre. Ugyanakkor a piacot olyan fénycsövek uralják, melyek csak 80 %-ban hasonlítanak, ami egyben a minimális normakövetelmény a munkahelyi világítás minőségére. A kereskedelemben kapható kompakt fénycsövek esetében a helyzet sokszor rosszabb, nem ritkán azért, mert a kereskedők azt feltételezik, hogy a fogyasztó elsősorban az ár alapján dönt.

A kompakt fénycsövek bevezetésével a klasszikus izzók helyett várható, hogy megnövekszik az alacsony minőség miatt elégedetlenek száma. A felhasználókat szükségszerű informálni a világítások közti minőségi különbségről és felajánlani nekik a jobb minőségű forrásokat amennyiben a meglévőkkel elégedetlenek. Körülbelül 80 %-át a tudatos információinknak látással szerezzük, így a vizuális minőség közvetlenül befolyásolja az ember életminőségét.

A cseh piacon legtöbbször sárga-fehér fénnyel rendelkező kompakt fénycsöveket találhatunk. Ezek előnye, azon kívül, hogy emlékeztetnek a megszokott izzók fényére az is, hogy a kisebb szintű megvilágításnál a tér természetesebben hat a meleg fényben.

Hollandiában készített kutatások azt mutatják, hogy azoknak, akik szeretnének élénkek és hatékonyak leni a munkában, kikerülni a hibákat, baleseteket és sokáig éberek maradni, azok számára megfelelőbb a magasabb szintű megvilágítás, illetve hidegebb színárnyalatú mesterséges fény 6500 K színhőmérséklettel. A nagyon intenzív fehér világítást gyakran az egészségügyben használják depresszió leküzdésénél.

Tehát jobb a meleg, vagy a hideg fény? A legjobb a napfény, melynek intenzitása és színhőmérséklete napszakoktól függően változik, a melegebbtől reggel a hidegen keresztül délben, majd újra a melegebb esti fénnyel. Ezt a természeti jelenséget próbálja létrehozni a biodinamikus világítás bent az épületekben, hogy „bent” minél inkább „kint” érezzük magunkat. Több lehetőség is felkínálkozik, hogyan lehet egy ilyen rendszert irányítani, a kinti fényviszonyok automatikus megfigyelésétől, az időzített programokon keresztül egészen a szükség szerinti kézi beállításokig.

A tapasztalat megtanított minket, hogy minden helyettesítőnek megvan a hátránya, ami előbb vagy utóbb kiderül, ha összehasonlítjuk az eredeti állapottal. Tanúi lehetünk annak, hogy folyamatosan változik, hullámzik a tudomány és technológia iránti lelkesedés, egyrészt folyamatosan kényelmesebbé teszi az életünket újabbnál újabb lehetőségekkel, másrészt szeretnénk visszatérni a természetbe, mely mindent az eredeti jól ismert, de gyakran nehezen megszerezhető formában nyújt nekünk. Rajtunk áll, hogyan tudjuk ezt a kettő – láthatóan ellentétes – tendenciát összekötni a saját életünkben. A „természet ihlette technológiának” jó példája a bio-élelmiszerek, természetes étrend kiegészítők, bio-kozmetika, kíméletes tisztítószerek, vízszűrők, fényelvezetők vagy éppen a minőségi fényforrások.

Az egészséges világítás az ember életében látható minőségi javulást hoz.

Személyiségek

Prof. Fritz Hollwich (*1909, †1991), német szemorvos, az ophthalmológia professzora és szemészeti klinikaigazgató. Dolgozott Münchenben, Münsterben és Jena-ban. A doktori disszertációjában 1948-ban megkülönbözteti az emberi szem vizuális és energetikai funkcióit. A beeső fény háromnegyedét az energetikai funkcióhoz párosítja és csak egy negyedét a látási funkciónak. Az energetikai funkciót a hormonszint és egyéb anyagok mérésével bizonyítja az emberi testben. Azokon a tyúkokon, melyeknek az operáció után visszajött a látásuk bemutatja, hogyan javul a vitalitásuk és miként térnek vissza az anyagok a testben a természetes állapothoz a fénybefogadás helyreállítása után. A pácienseinél megfigyelte a stressz hormon szintjének csökkenését, miután a váróterembe nappali fényű fénycsöveket szerelt be és ezzel jobb világításról gondoskodott az egészségügy területén. Ő a szerzője számos orvosi módszernek, több mint kétszáz tudományos közleménynek és számtalan könyvnek, melyek közül a Bevezetés a szemészetbe című könyvet több mint tízszer kiadták, és a nyugati világban még hatvan év után is alapműnek számít az adott területen. A Nemzetközi Szemészeti Akadémia társalapítója. A munkáiban John Ott-ot is idézi, aki a jobb mesterséges világítás úttörője. Prof. Hollwich munkáiból kihat az olvasóra az emberi becsületesség, tudományos hűség, német precizitás és bátorság a dolgok bemutatására úgy, ahogyan azok valóban vannak.

Dr. John Ott (*1909, †2000), amerikai film technikus és autodidakta tudós. Amikor „Az élet titkai“ című sorozatot készítette Walt Disney-nek, ún. time lapse fényképeket alkotott és rájött, hogy némely virágok a fénycsövek alatt nem virágoznak, hanem elhervadnak. Emiatt kezdett el foglalkozni a fényminőség hatásával az élő organizmusokra. Lassan rájött, hogy a mesterséges fény, melyben hiányzik némelyik színösszetevő, kedvezőtlen hatással lehet a virágokra és állatokra. Nagyobb jelentőséget tulajdonít a kék összetevőnek, mely gyengébb a meleg fényben, illetve az ultraibolya összetevőnek, ami az ablaküvegeink és szemüvegeink mögött marad. Hozzáteszi, hogy ha olyan mesterséges fényt használunk, ami jobban hasonlít a természetes fényre, nem csak a gyermekek nyugtalansága csökken az iskolában, de a rabok agressziója is. Így bemutatatta a különféle fények hatását a hormonrendszerre, ami irányítja testünket és befolyásolja az ember pszichéjét. Elsőként beszél a fény alultápláltságról. Létrehozta a time lapse film alapítványt, ami egy létesítmény a fény és egészséges élettér vizsgálatára, illetve létrehozta az Ott Lite vállalatot, az első olyan fénycső gyártót, aki az értékes földi elemeket használta fel a világítás színgazdagságának javítására. John Ott publikált néhány könyvet, számtalan cikket tudományos illetve népszerű újságokban és megtartott több ezer előadást. 1957-ben elnyerte a tiszteletbeli természettudományi doktori címet a Chicagói Loyola egyetemen. John Ott tökéletes példája az igazi lelkesedőnek, akit a jobb felvilágosodásban nem korlátozott az iskolai tananyag, így megszerezve a laikusok és egyaránt a tudományos közönség elismerését.

Dr. Norman E. Rosenthal (*1950), USA-ban élő dél-afrikai pszichiáter. 1984-ben kiadott egy munkát a szezonális emocionális zavarokról (SAD) és annak gyógyításáról fototerápia segítségével. Szerzője és társszerzője több mint kétszáz tudományos cikknek. Négy könyvet adott ki: Téli depresszió (Winter Blues), Érzelmi revolúció (The Emotional Revolution), Orbáncfű (St. John's Wort) és a Hogyan küzdjük le az időzónaváltozás-szindrómát (How to Beat Jet Lag).

Dr. Jacob Liberman (*1947), amerikai szemorvos, szerzője a Fény – a jövő gyógyszere (Light - medicine of the future) és a Jó látás szemüveg nélkül (Take Off Your Glasses and See) című könyveknek, továbbá kifejlesztette az EYEPORT szemtréning gépet.